Megszabadulnál egy fájdalmas emléktől? Tudósok szerint ez hamarosan lehetségessé válhat


Emlékszel arra, hogy érezted magad, amikor először kerékpároztál? És mi a helyzet az első csókkal vagy az első szivárvánnyal? Az emlékezetes pillanatok és az általuk keltett érzelmek évtizedekig rezonálhatnak az elménkben, felhalmozódva és erőteljesen alakítva, hogy kik vagyunk, mint egyének.
Ám azok számára, akik súlyos traumát tapasztalnak meg, az ilyen emlékek kísértetiesek lehetnek, és brutálisan fájdalmas voltuknák fogva megváltoztathatják az emberek mentális állapotát egész életükre.
Szóval, mi lenne, ha a traumatikus emlékek nem okoznának annyi fájdalmat? Ahogy egyre fejlődik az emberi agy megértése, az idegtudományok különböző csoportjai közelebb kerülnek olyan technikákhoz, amelyekkel manipulálható a memória olyan állapotok kezelése során, mint például a poszttraumás stressz szindróma vagy az Alzheimer-kór.
Jelenleg a kutatásokat elsősorban állatokon, például egereken végzik. De mivel ezek a kezdeti kísérletek előrevetítik a további sikereket, a tudósok már vizsgálják az emberek esetében való alkalmazás lehetőségeit, miközben viaskodnak annak etikai vonatkozásaival, hogy mit jelent az, ha megváltoztatják valaki személyazonosságának egy alapvető darabját.
Nyilvánvalóan megváltoztathatnánk az emberi emlékezetet a nem túl távoli jövőben, de ez vajon azt jelenti, hogy meg is kell tenünk?
[post_ads]
Először is mit jelent a memória?
Az idegtudósok általában engramként határoznak meg egy egyedi emléket - az agyszövet fizikai változását, amely egy adott emlékhez társul. A közelmúltban az agyi vizsgálatok azt mutatták, hogy egy engram nem izolálódik az agy egyik régiójában, hanem színes foltokként jelenik meg az idegszövetben.
"Egy emlék jobban hasonlít egy hálózatra az agyban, mint egyetlen pontra," - mondja Steve Ramirez, a Bostoni Egyetem idegtudósa. Ez azért van, mert amikor létrejön egy emlék, az magában foglalja az összes vizuális, hallható és tapintható bemenetet, amelyek emlékezetessé teszik az élményt, és az agysejteket kódolják ezekben a régiókban.
A tudósok most már képesek nyomon követni, hogyan mozognak az emlékek az agyban, ahogy a nyomozók követik a nyomokat a hóban.
Mikor 2013-ban az MIT-ben dolgozott, Ramirez és kutatópartnere Xu Liu áttörést értek el.
Képesek voltak megcélozni az egyik egér agyában lévő sejteket, melyek az engramokat hozzák létre, majd egy egy hamis emléket ültettek be. Munkájuk során az egerek félelemmel reagáltak egy adott ingerre, még akkor is, ha nem voltak előre kondicionálva.


Bár az egerek agya kevésbé fejlett, mint az emberi megfelelője, Ramirez azt mondja, hogy még ez is segíthet az idegtudósoknak megérteni a memória működését.
"Az emberi agy egy Lamborghini, mi pedig egy triciklivel dolgozunk, de a kerekek még mindig ugyanolyanok," - mondja.
Másolás, beillesztés, törlés
Jelenlegi munkájuk során Ramirez és munkatársai azt vizsgálják, hogy pozitív és negatív emlékek vannak-e tárolva az agysejtek különböző csoportjaiban, és hogy a negatív emlékek "felülírhatók-e" pozitívakkal.
Hogy felkészítsék az egereket a kísérletekre, a csapat az állatok agyába egy vírust injektált, amely fluoreszcens fehérjéket tartalmaz és sebészetileg optikai szálakat ültettek be. Az egereket ezután olyan étrenden tartották, amely megakadályozta a vírus fluoreszcenciáját, amíg a kutatók készen nem álltak arra, hogy megjelöljenek egy pozitív vagy egy negatív élményt.
Pozitív emlékeket úgy hoztak létre, hogy hím egereket egy ketrecbe helyeztek nőstény egerekkel egy órára, negatív emlékek pedig úgy jöttek létre, hogy az egereket olyan ketrecekbe helyezték, ahol röviden sokkolták a lábukat.
Miután az egereket kondicionálták, hogy bizonyos aktiválódásokat társítsanak minden egyes tapasztalathoz, rövid sebészeti beavatkozáson mentek keresztül, így a tudósok stimulálhatták a pozitív vagy negatív engramokhoz kapcsolódó sejteket.

Úgy találták, hogy a pozitív emlékek aktiválásával, miközben az egér egy olyan ketrecben van, amely a félelemhez társul, ez az egér kevésbé fél. A kutatók szerint a memória ilyen módon történő "átképzése" segíthet megszüntetni az egér traumájának néhány elemét.
"Egy pozitív emléket használunk, hogy megpróbáljuk megragadni a memória egy részét," - mondja Ramirez. Az azonban nem tisztázott, hogy az eredeti félelem emlékei teljesen elvesztek vagy csak elnyomták őket.
"Ha ez egy Word dokumentum lenne, nem tudjuk, hogy új dokumentumként lett elmentve vagy átírta-e az eredetit," - mondja Stephanie Grella, a csapat tagja.
Egy eltérő technikát alkalmazva Sheena Josselyn, a Torontói Egyetem idegtudósa képes volt teljes mértékben kiküszöbölni a félelem emlékeket egerek esetében. Az engramhoz kapcsolódó specifikus sejtek azonosítása után a csapata a diftéria toxinra érzékeny sejtek fehérjéit állította elő, aminek a betegségben szenvedő egerek általában ellenállnak. Miután beadták a toxint, ezek a sejtek elpusztultak, és az egér többé nem félt.
"Ez csak egy kis része ezeknek a sejteknek, és az emléket lényegében törölték," - mondja.
Egerektől az emberekig
Ramirez és Josselyn is hangsúlyozza, hogy az egerek esetében végzett munkájuk alapvető, de mindketten potenciális kezelési lehetőséget látnak benne emberek számára.
"A traumatikus emlékek átírhatók pozitív információkkal," - mondja Ramirez. Azok esetében, akik poszttraumás stressztől vagy depressziótól szenvednek, megváltoztathatók például az emlékeik, így nem fognak erős érzelmi reakciót tapasztalni a fájdalmas emlékek következtében.
Josselyn reméli, hogy az egereken jelenleg végzett kutatás egy napon alkalmazható lesz az idegrendszeri betegségekben szenvedők, például a skizofrénia és az Alzheimer-kór kezelésére.
[post_ads_2]
De ne várja senki, hogy besétál egy klinikára, és csak úgy megszabadulhat az emlékeitől egyhamar, mondja Ramirez.
Az egereken végzett kísérletek során egyedi technikákat alkalmaznak, mint például amikor kék fénnyel közvetlenül megvilágítják az agyat, ami azt jelenti, hogy az egér koponyájába vágnak és a csupasz idegszövetet teszik ki, amelyet valószínűleg soha nem használnak emberek esetében. A jövőbeli kezelések során infravörös hullámokat használhatnak, amely behatol az emberi bőrbe, mondja Ramirez, míg Josselyn a legvalószínűbb módszernek a befecskendezett vagy lenyelt vegyi anyagokat tartja. Mindketten azt mondják, hogy ezek az eszközök valószínűleg csak évtizedek múlva kerülhetnek alkamazásra.
Szükségünk van erre?
Ha egy nap lehetséges az emberi emlékezet megváltoztatása, kinek kellene engedni, hogy megkapja ezt a kezelést? Vajon csak azok kaphatják meg, akik megengedhetik maguknak? Mi a helyzet a gyerekekkel? És az igazságszolgáltatás számára hátrányos lenne-e, ha a kulcsfontosságú tanúk és áldozatok nem emlékeznének egy bűncselekményre?
Ezek azok a kérdések, amelyekre a New York-i Egyetem bioetikusa, Arthur Caplan azt mondja, érdemes most megfontolni, még mielőtt a technológia készen áll az emberi klinikai alkalmazásokra. Ő volt az, aki már idejekorán felvetette, hogy mérlegelni kell a CRISPR etikáját, egy olyan génszerkesztő eszközét, amellyel jelenleg emberi embriókat szerkeszthetnek és amivel potenciálisan megváltoztathatják emberek generációit.
"Nagyon hiszek abban, hogy az etikai kérdéseken jóval azelőtt el kell gondolkodni, hogy a tudomány készen állna az alkalmazásukra," - mondja.

Az emlékek manipulálásával kapcsolatban Caplan szerint a tudósoknak és a törvényhozóknak azon minimális képzettségre kell gondolniuk, amely lehetővé teszi, hogy valaki megkapja ezt a fajta kezelést. Nem mindenki számára lehet, mondja, de valószínűleg megkaphatják azok, akik súlyos PTSD-ben szenvednek, és akiknek más kezelések nem segítettek.
Például, ha a katonaság alkalmazhatja ezt a technikát a PTSD-ben szenvedő veteránok esetében, akkor lehetővé válik számukra, hogy megváltoztassák a háborúba visszatérő katonák emlékeit?
"Tudni fogják-e, hogy szörnyű dolgokat csináltak? Ez megakadályozza őket abban, hogy újra szörnyű dolgokat tegyenek? Vagy megkockáztatnánk, hogy olyan emberek legyenek, akik szörnyű dolgokat csinálnak, aztán kitörlik az emlékeiket?" - teszi fel a kérdést.
Ahogy az idegtudósok előrelépnek a kutatásaik során, azt mondják, hogy ezeket az etikai dilemmákat figyelembe veszik.
"Az emlékek manipulálásának ötletét klinikai összefüggésben lehet és kell alkalmazni," - mondja Ramirez. Úgy látja ezt a képességet, ami se nem jó, se nem rossz. Olyan, mint a víz, csak attól függ, hogyan használjuk.
"Egy olyan alapvető dolog, amit használhatunk a test táplálására, vagy kínzásra. Ha a vizet jóra és rosszra is lehet használni, akkor bármi használható jó és rossz célokra," - mondja.
"Nem vagyok 100 százalékosan ellene," - teszi hozzá Caplan. "Viszont nagyon óvatosan kell eljárnunk." (1)
(1) - https://www.nationalgeographic.com/science/2018/07/news-memory

Hozzászólások

Megfigyelhető-e a valóság úgy, ahogyan van? A kvantumvilág ellentmond annak, amit látunk

Megfigyelhető-e a valóság úgy, ahogyan van? A kvantumvilág ellentmond annak, amit látunk

Új Világtudat - Az Élet Más Szemmel, Evolúció, spiritualitás, tudomány

Tudósok olyan innovatív hidrogén üzemanyagot hoztak létre, ami a világot is megváltoztathatja

Tudósok olyan innovatív hidrogén üzemanyagot hoztak létre, ami a világot is megváltoztathatja

A hidrogén üzemanyagcellák most egy óriási lépést tehetnek előre. Az Indianai Egyetem tudósai bejelentették, hogy sikerült létrehozniuk eg...

3D nyomtatókkal hamarosan rendelésre készíthetnek testrészeket élő sejtekből

3D nyomtatókkal hamarosan rendelésre készíthetnek testrészeket élő sejtekből

Tudósok első alkalommal használnak 3D nyomtatási technológiát élő szövetből álló struktúrák létrehozására. A bioprinter áttörés ígéretes...

A tudósok felfedezték, hogy az ébren lévők képesek telepatikusan befolyásolni az alvó emberek álmait

A tudósok felfedezték, hogy az ébren lévők képesek telepatikusan befolyásolni az alvó emberek álmait

Az álom telepátia azt sugallja, hogy az emberi lények képesek telepatikusan kommunikálni egy másik személlyel, miközben álmodik. Ez nem ...

Hatalmas oxigénforrást fedeztek fel mélyen a Föld felszíne alatt

Hatalmas oxigénforrást fedeztek fel mélyen a Föld felszíne alatt

Miközben az emberiség a világűrt próbálja felfedezni és a Naprendszer bolygóinak kolonizációja felé halad előre, kiderült, hogy még mind...

A modern kutatások eredményei azt mutatják, hogy a szívnek saját tudata van

A modern kutatások eredményei azt mutatják, hogy a szívnek saját tudata van

A "Szívek és elmék" ("Of Hearts and Minds") című filmben a tudományos dokumentumfilmes David Malone az emberi szívet vizsgálja, egymás m...

A műanyagevő baktériumok oldhatják meg a világ szennyezési problémáit

A műanyagevő baktériumok oldhatják meg a világ szennyezési problémáit

Japán tudósok olyasmit fedeztek fel, ami legalább részbeni megoldás lehet a globális környezetszennyezési válságra egy mikroorganizmus f...

Ősi idegenek - A géniusz tényező

Ősi idegenek - A géniusz tényező

A történelem során a világ legnagyobb gondolkodói közül sokan segítették az emberi civilizáció haladását mélyreható meglátásaikkal és r...

Egy új tanulmány felfedi az igazi okát, hogy az okos embereknek miért jobb egyedül

Egy új tanulmány felfedi az igazi okát, hogy az okos embereknek miért jobb egyedül

Ha intelligens vagy, akkor egyedül jobb. Legalábbis ez az, amit a British Journal of Psychology című folyóiratban a közelmúltban megjele...

A titkos űrprogramokban használt életkor regresszióról megerősítették, hogy tudományosan megvalósítható

A titkos űrprogramokban használt életkor regresszióról megerősítették, hogy tudományosan megvalósítható

A genetikai kutatásban közelmúltban elért áttöréseknek köszönhetően annak a három informátornak az állítása, akik azt mondják, hogy éle...

http://ujhazak.com