Már a vállalatoknak fáj a forint szárnyalása

Miközben a magyar lakosság nagy része elégedetten figyeli a hazai fizetőeszköz látványos erősödését, a gazdasági élet szereplői közül egyre többen kongatják meg a vészharangot. A forint utóbbi időszakban tapasztalt intenzív szárnyalása komoly fejtörést okoz a hazai vállalatoknak, különösen az exportra termelő szektornak. Ami a mindennapi vásárlóknak és a külföldi nyaralást tervezőknek kedvező fordulat, az a magyar gazdaság motorját jelentő exportőrök számára súlyos versenyhátránnyá válhat.

A kétarcú árfolyam

A forint erősödése kétségkívül hordoz magában pozitívumokat az átlagpolgár számára. A nemzeti valuta felértékelődése csökkenti az importált termékek és az élelmiszerek árait, mérsékli az inflációs nyomást, és növeli a forintban kapott fizetések vásárlóerejét külföldön.

A gazdaságpolitikai elemzések ugyanakkor rámutatnak, hogy a vállalati szektor jelentős része nem ilyen optimista. Sokan közülük a fejlesztési terveiket, üzleti kalkulációikat és az idei évi költségvetésüket egy lényegesen gyengébb – nem ritkán a 390–400-as szint körüli – euróárfolyamra alapozták. Ehhez képest a forint gyors menetelése teljesen átírta a képletet.

Miért probléma a túl erős forint?

A magyar gazdaság rendkívül nyitott, és nagyban támaszkodik az exportágazatok teljesítményére. Amikor a forint hirtelen megerősödik, a külföldi piacokon euróban vagy dollárban realizált bevételek a hazai könyvelésben jóval kevesebb forintot érnek. Ezzel párhuzamosan a vállalatok hazai költségei – mindenekelőtt a forintban kifizetendő munkabérek és az egyéb belföldi működési kiadások – változatlanok maradnak, vagy az infláció miatt még növekednek is.

Ez a olló drasztikusan szűkíti a profitmarzsot, és jelentősen rontja a gyártás eredményességét. A nagy hazai exportőrök, valamint a multinacionális cégek számára a magyar munkaerő is relatíve drágábbá válik nemzetközi összehasonlításban, ami rontja az ország versenyképességét.

Globális szinten ráadásul olyan külső tényezők is nehezítik a helyzetet, mint az úgynevezett „Trump-effektus”, amely az amerikai export versenyképességének javítása érdekében tudatosan a dollár gyengítésére törekszik, tovább növelve a forintra nehezedő nyomást.

Egyensúlyozás a növekedés és a stabilitás között

A helyzet a döntéshozókat is lépéskényszerbe hozza. Bár a Magyar Nemzeti Bank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása, a gazdasági rugalmasság és a növekedés védelme szintén kulcsfontosságú feladat. A túl erős árfolyam ugyanis az export visszafogásán keresztül végső soron a gazdasági növekedést is fékezheti.

A kormányzati ígéretek szerint a gazdaságpolitika igyekszik könnyíteni a vállalkozások terhein, többek között az extraprofitadók ütemezett kivezetésével és célzott támogatásokkal, miközben a költségvetési egyensúly megtartására is figyelni kell. A cégvezetők szerint azonban a tartósan erős forinthoz való alkalmazkodás nehéz folyamat lesz, amely a hatékonyság növelését és az üzleti stratégiák sürgős újragondolását követeli meg a magyar piacon.