Az infláció letörése és az új gazdaságélénkítő intézkedések hatásai
Hosszú és fájdalmas hónapok után a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai végre kedvező trendfordulatot mutatnak: a magyarországi infláció visszatért az egy számjegyű tartományba. A korábban a 25 százalékot is meghaladó, Európa-bajnok drágulás jelentős terhet rótt a lakosságra és a vállalatokra egyaránt, drasztikusan csökkentve a reálbéreket és a kiskereskedelmi forgalmat. A kormányzat és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) összehangolt, bár sokszor vitatott lépései – köztük a kötelező akciózások, az online árfigyelő rendszer és a szigorú monetáris politika – végül meghozták az eredményt, és a fogyasztói árindex a jegybanki toleranciasáv közelébe süllyedt.
A sikeres dezinflációt követően Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy átfogó sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a gazdaságpolitika fókusza immár teljes mértékben a gazdasági növekedés helyreállítására és beindítására helyeződik át. A kormányzati tervek szerint az idei évben el kell érni a 4 százalék körüli GDP-bővülést, amihez elengedhetetlen a lakossági fogyasztás fellendítése és a beruházások ösztönzése. A miniszter hangsúlyozta, hogy a reálbérek ismételt növekedésnek indultak, ami a vásárlóerő fokozatos helyreállását vetíti előre a következő hónapokban.
A gazdaságélénkítés egyik legfontosabb eszköze a megújult otthonteremtési támogatási rendszer, a CSOK Plusz elindítása volt. Az új konstrukció célja, hogy fellendítse a mélyrepülésbe kezdett építőipart és ingatlanpiacot, miközben továbbra is jelentős kedvezményes hitellel segíti a gyermekvállalást tervező fiatal házaspárokat. Az első adatok szerint az érdeklődés jelentős, bár a magas piaci kamatkörnyezet továbbra is visszatartó erővel bír a hitelből vásárlók számára. Emellett a minimálbér és a garantált bérminimum év eleji, két számjegyű emelése is azt a célt szolgálja, hogy a legkisebb keresetűek vásárlóereje is érezhetően javuljon.
A makrogazdasági környezet stabilizálódását segíti a jegybank kamatcsökkentési ciklusa is. Az MNB fokozatosan és óvatosan vágja az irányadó kamatot, egyensúlyozva a hitelezés felpörgetésének igénye és a forint árfolyamának védelme között. Az alacsonyabb kamatkörnyezet kulcsfontosságú a hazai kkv-szektor beruházási hajlandóságának felélesztéséhez. A külföldi működőtőke-beruházások (FDI) mindeközben továbbra is erős dinamikát mutatnak, különösen az elektromos járműipar és a kapcsolódó akkumulátorgyártás területén, bár ezek a gigaberuházások jelentős környezetvédelmi és munkaerő-piaci vitákat is generálnak a helyi közösségekben.
Független közgazdászok és ellenzéki politikusok ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy az optimista kormányzati forgatókönyvek komoly kockázatokat rejtenek. Az államháztartási hiány kordában tartása az év egyik legnagyobb kihívása, mivel a költségvetés bevételei a vártnál lassabban alakulnak az elmaradó fogyasztási adók (ÁFA) miatt. A költségvetési egyensúly megteremtése érdekében a kormánynak további kiadáscsökkentő intézkedéseket kellett bevezetnie, több állami beruházást is elhalasztva. A szakértők szerint a tartós és fenntartható növekedéshez elengedhetetlen az európai uniós források teljes körű felszabadítása és a hazai hozzáadott érték növelése az iparban.