Ursula von der Leyen újraindul az Európai Bizottság elnöki posztjáért
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság jelenlegi elnöke hetekig tartó találgatások után hivatalosan is bejelentette, hogy pályázik a brüsszeli végrehajtó testület vezetésének második, ötéves ciklusára is. A bejelentésre az Európai Néppárt (EPP) bukaresti kongresszusán került sor, ahol a jobbközép pártcsalád delegáltjai elsöprő többséggel, kihívó nélkül szavaztak neki bizalmat mint úgynevezett 'Spitzenkandidat' (csúcsjelölt). Von der Leyen az elmúlt öt évben olyan történelmi horderejű válságokon keresztül navigálta az Európai Uniót, mint a koronavírus-pandémia és a közös vakcinabeszerzés, valamint az ukrajnai háborúra adott európai válasz, beleértve a soha nem látott szankciós csomagokat és az ukrán menekültek befogadását.
Második ciklusának kampányprogramjában von der Leyen némileg módosított az eddigi prioritásokon. Míg 2019-ben az európai Zöld Megállapodás (European Green Deal) volt a legfőbb ígérete, most a megváltozott geopolitikai realitásokhoz alkalmazkodva az európai védelmi ipar radikális megerősítését és a gazdasági versenyképesség növelését helyezte a középpontba. Tervei között szerepel egy különálló uniós védelmi biztos kinevezése is. Emellett ígéretet tett arra, hogy az adminisztratív terhek csökkentésével segíti az európai vállalatokat, és igyekezett megnyugtatni az uniós agrárpolitika és a szigorú környezetvédelmi előírások miatt egész Európában utcára vonuló, tüntető gazdákat is.
A politikai környezet azonban jóval ellenségesebb lesz számára a júniusi európai parlamenti választásokon. A közvélemény-kutatások szinte kivétel nélkül a jobboldali, radikális és euroszkeptikus pártok jelentős megerősödését vetítik előre számos kulcsfontosságú tagállamban, például Franciaországban, Olaszországban és Németországban. Bár a prognózisok szerint az Európai Néppárt megőrzi első helyét a frakciók között, von der Leyen újraválasztásához a Parlamentben ismét szüksége lesz a szociáldemokraták és a liberálisok (Renew Europe) szavazataira is, egyfajta nagykoalíciós kompromisszum keretében, ami komoly politikai alkudozásokat vetít előre a színfalak mögött.
A baloldal és a Zöldek részéről már most komoly kritikák érik a Bizottság elnökét. Ellenfelei – köztük Nicolas Schmit, a szocialisták luxemburgi csúcsjelöltje és jelenlegi uniós biztos – azzal vádolják von der Leyent, hogy a választási kampány miatt felvizezi a korábban elfogadott klímavédelmi célokat, és túlzottan közeledik a radikális jobboldali vezetők, például Giorgia Meloni olasz miniszterelnök felé. A zöldpárti politikusok szerint a klímaválság elleni küzdelemből nem szabad engedni a rövid távú gazdasági érdekek vagy a gazdatüntetések nyomása miatt, így kemény viták várhatók a kampányhajrában.
Von der Leyen kinevezése végső soron nemcsak az Európai Parlament, hanem a tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács jóváhagyásán is múlik. Bár jelenleg a legtöbb elemző őt tartja a legesélyesebbnek a poszt megtartására, Brüsszelben nem ritkák a meglepetések (ahogy az ő 2019-es, 'kalapból előhúzott' jelölése is az volt). A következő Bizottság összetétele és politikai iránya döntően befolyásolja majd az elkövetkező évek legnehezebb uniós döntéseit: az EU keleti bővítését (Ukrajna és a Nyugat-Balkán integrációját), a közös uniós költségvetés reformját, és az esetleges közös adósságkibocsátás kérdését az európai fegyverkezés finanszírozására.