Kína és az USA egyre feszültebb viszonya: Harc a chipekért és Tajvanért
Joe Biden amerikai elnök és Hszi Csin-ping kínai elnök San Franciscó-i csúcstalálkozója, majd a közelmúltbeli, két órán át tartó telefonos egyeztetésük ellenére a két ország közötti kapcsolatok továbbra is a mélyponton stagnálnak. Bár mindkét vezető hangsúlyozza a közvetlen katonai konfliktus elkerülésének és a kommunikációs csatornák nyitva tartásának fontosságát, a felszín alatt a 'Hidegháború 2.0' gőzerővel zajlik. A stratégiai rivalizálás már nemcsak ideológiai, hanem egyre inkább gazdasági és technológiai síkon folyik, ahol mindkét fél a saját függetlenségének (de-risking) és dominanciájának biztosítására törekszik a 21. század legfontosabb iparágaiban.
A konfliktus legélesebb frontvonala a csúcstechnológia, azon belül is a mikrochipek és a mesterséges intelligencia (MI) piaca. A Biden-adminisztráció nemzetbiztonsági okokra hivatkozva példátlanul szigorú exportkorlátozásokat vezetett be, hogy megakadályozza a legfejlettebb, MI-kutatásokhoz és katonai fejlesztésekhez szükséges amerikai chipek (pl. Nvidia) és chipgyártó berendezések Kínába jutását. Az USA nyomására a holland ASML, a világ legfejlettebb litográfiai gépeinek gyártója is korlátozta exportját. Peking válaszul nem maradt tétlen: exporttilalmat vezetett be a félvezetőiparhoz és az elektromos akkumulátorok gyártásához elengedhetetlen ritkaföldfémekre (gallium, germánium), amelyek kitermelésében Kína globális monopóliummal rendelkezik.
Tajvan státusza továbbra is a legérzékenyebb, robbanással fenyegető pont a geopolitikai sakktáblán. A Kínai Népköztársaság saját, szakadár tartományaként tekint a demokratikusan kormányzott, 23 millió lakosú szigetre, és Hszi Csin-ping többször leszögezte, hogy a 'békés újraegyesítés' az elsődleges cél, de nem zárja ki az erő alkalmazását sem. A feszültséget tovább fokozta, hogy a januári tajvani elnökválasztáson a függetlenségpárti Demokratikus Haladó Párt (DPP) jelöltje, Lai Csing-te aratott győzelmet, akit Peking veszélyes szeparatistának tart. Válaszul a kínai hadsereg (PLA) rendszeres hadgyakorlatokkal, vadászgépek behatolásával és hadihajók felvonultatásával tartja folyamatos pszichológiai nyomás alatt a szigetet.
A Dél-kínai-tenger térsége egy másik forró ponttá vált a régióban. Kína a nemzetközi jog által vitatott módon szinte a teljes tengerterületre igényt tart, és mesterséges szigetek katonai támaszponttá alakításával erősíti jelenlétét. Az elmúlt hónapokban különösen élessé vált a konfliktus Kína és a Fülöp-szigetek között: kínai parti őrségi hajók vízágyúkkal és veszélyes manőverekkel akadályozták a Fülöp-szigeteki haditengerészet utánpótlási misszióit a vitatott hovatartozású zátonyoknál. Az Egyesült Államok határozottan kiállt manilai szövetségese mellett, közös haditengerészeti járőrözéseket szervezve a térségben, ami kiváltotta Peking éles diplomáciai tiltakozását.
A gazdasági fronton is komoly átrendeződések zajlanak. A kínai gazdaság a koronavírus-járvány utáni újranyitás ellenére a vártnál lassabban lábadozik, amit az ingatlanszektor súlyos válsága, a magas ifjúsági munkanélküliség és a csökkenő külföldi befektetések is terhelnek. A kínai kormány hatalmas állami támogatásokkal próbálja az elektromos járművek (EV) és a napelemek exportját felpörgetni a nyugati piacokon, ami olcsó dömpingárukhoz vezet. Ez kiverte a biztosítékot az Európai Unióban és Washingtonban is, akik védővámok és szubvencióellenes vizsgálatok indításával fenyegetnek a saját iparuk megvédése érdekében, ami egy küszöbön álló globális kereskedelmi háború rémképeit idézi fel.