Magyar Nobel-díjasok: Karikó Katalin és Krausz Ferenc történelmi sikere
Történelmi és egyben felemelő évet zárt a magyar tudományos élet: egyazon évben két magyar származású és neveltetésű kutató is átvehette a világ legrangosabb tudományos elismerését, a Nobel-díjat. Karikó Katalin biokémikus az orvosi-élettani kategóriában, míg Krausz Ferenc fizikus a fizikai kategóriában érdemelte ki a Svéd Királyi Tudományos Akadémia elismerését. A kettős győzelem példátlan ünneplést váltott ki Magyarországon, az egyetemi műhelyektől kezdve a nagyközönségig mindenhol büszkeséggel tekintettek a két tudós életútjára, amely rávilágított a magyar oktatás és tehetséggondozás évtizedes értékeire, de egyben a hazai kutatói környezet kihívásaira is, hiszen mindketten külföldi kutatóközpontokban érték el világraszóló eredményeiket.
Karikó Katalin amerikai kutatótársával, Drew Weissmannel megosztva kapta a díjat az mRNS (hírvivő RNS) alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó, évtizedes és sokáig mellőzött felfedezéseikért. A Szolnokon született, majd a Szegedi Tudományegyetemen végzett kutatónő rájött, hogyan lehet az mRNS-t úgy módosítani, hogy az immunrendszer ne váltson ki végzetes gyulladásos reakciót, mielőtt a szervezet sejtjeihez érne. Ez az áttörés tette lehetővé a Covid-19 pandémia idején a BioNTech/Pfizer és a Moderna által gyártott, milliók életét megmentő koronavírus-vakcinák rekordgyorsaságú kifejlesztését. Az mRNS technológia azonban nem áll meg itt: a jövőben személyre szabott rákterápiák, HIV-vakcinák és autoimmun betegségek kezelésében is forradalmat hozhat az orvostudományban.
A móri születésű Krausz Ferenc, a Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója, Pierre Agostinivel és Anne L'Huillier-vel együtt érdemelte ki a fizikai Nobel-díjat az attoszekundumos fizika területén elért úttörő kísérleti módszereiért. Krausz és csapata 2001-ben a világon elsőként volt képes olyan rendkívül rövid, attoszekundumos (a másodperc egymilliárdod részének egymilliárdod része) fényimpulzusokat előállítani és megmérni, amelyekkel szó szerint 'le lehet fotózni' az elektronok hihetetlenül gyors mozgását az atomokon és molekulákon belül. Ez a technológia egy teljesen új ablakot nyitott a mikrovilágra, lehetővé téve a kvantummechanikai folyamatok valós idejű megfigyelését.
A díjátadó ceremóniát december 10-én, Alfred Nobel halálának évfordulóján tartották a lenyűgöző stockholmi Konserthusetben. A díjakat – a díszes diplomát és az aranyérmet – személyesen XVI. Károly Gusztáv svéd király nyújtotta át a frakkot és nagyestélyit viselő laureátusoknak egy pazar gálaműsor keretében. A ceremóniát követő hagyományos Nobel-banketten, a Városháza Kék termében a magyar tudósok nemzetközi elit társaságában ünnepelhettek. Karikó Katalin a beszédében az édesanyjára emlékezett, aki már gyermekkorában hitt abban, hogy lányából egyszer Nobel-díjas lesz, míg Krausz Ferenc az európai kutatási együttműködések és a határokon átnyúló tudományos hálózatok fontosságát emelte ki.
A hazatérés után a két Nobel-díjas tudós hihetetlen médianyilvánosságot és szeretetet kapott Magyarországon. Egyetemi előadásaikon, például a Szegedi Tudományegyetemen vagy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, diákok ezrei tolongtak, hogy hallhassák őket. Mindketten hangsúlyozták: a legfontosabb küldetésük most az, hogy saját történetükkel inspirálják a felnövekvő magyar kutatógenerációt, és felhívják a döntéshozók figyelmét a tudományos alapkutatások – még az azonnali haszonnal nem kecsegtető projektek – hosszú távú és megbízható állami finanszírozásának elengedhetetlen fontosságára.