A 'Semmelweis' történelmi dráma elképesztő sikere: Megdőltek a hazai nézettségi rekordok
A magyar filmgyártás az elmúlt években küzdött azzal a kihívással, hogy a fesztiválsikerek (mint az Oscar-díjas Saul fia vagy a Testről és lélekről) mellett olyan történelmi, kosztümös közönségfilmeket készítsen, amelyek egyszerre képviselnek magas művészi minőséget és vonzanak be százezres, széles tömegeket a mozipénztárakba. Ezt a jeget törte meg elképesztő erővel Koltai Lajos, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Oscar-jelölt operatőr-rendező legújabb alkotása, a 'Semmelweis'. A legendás, tragikus sorsú magyar orvos, az 'anyák megmentője' életét és küzdelmeit feldolgozó romantikus történelmi dráma bemutatása óta több mint 340 ezer nézőt vonzott a mozikba, amivel vitathatatlanul az elmúlt öt év messze legsikeresebb magyar mozifilmje lett.
A film elsöprő sikerének egyik legfontosabb alappillére a címszerepet alakító Vecsei H. Miklós játéka. A fiatal, rendkívül népszerű színművész egy új, árnyaltabb és mélyebb dimenziót adott Semmelweis Ignác figurájának. Nem egy unalmas, tankönyvi hőst, vagy a későbbi, őrületbe süllyedő, megtört idős professzort formálta meg, hanem egy szenvedélyes, nyakas, konok, az igazságáért és a betegek életéért a végletekig küzdő fiatal kutatóorvost. A bécsi közkórház bürokratikus, konzervatív és sokszor ellenséges orvostársadalmával szembemenő Semmelweis karaktere tökéletesen rezonált a mai nézők igazságérzetével, a szülésznőt alakító Nagy Katica (Emma) karakterével kibontakozó finom, visszafogott romantikus szál pedig tovább szélesítette a film befogadói rétegét.
Koltai Lajos vizuális zsenialitása, valamint Nagy András operatőr lenyűgöző, festményszerű képi világa tökéletesen teremtette meg az 1847-es, forradalom előtti Bécs atmoszféráját. A szűk, gázlámpás utcák, a sötét, vészterhes kórtermek és a fojtogató bonctermek klausztrofób hangulata, amelyet a Lajos Tamás vezette produceri csapat világszínvonalú díszletekkel (Pater Sparrow látványtervező) és jelmezekkel (Szakács Györgyi) támogatott meg, egy olyan hiteles kosztümös közeget teremtett, amely maradéktalanul beszippantotta a közönséget. A történetvezetést a forgatókönyvírók (Maruszki Balázs, Kormos Anett) szinte egy izgalmas, feszült orvosi krimiként (medical thriller) építették fel, ahol a 'gyilkos' nem egy ember, hanem egy láthatatlan kór: a gyermekágyi láz.
Bár a film megtekintése után több orvostörténész és kritikus is jelezte, hogy a cselekmény dramaturgiai okokból – a fokozottabb feszültségkeltés és a hollywoodi típusú történetmesélés (storytelling) érdekében – számos ponton eltér a szigorú történelmi tényektől (például a bécsi professzorok nyíltan intrikus, szinte karikaturisztikusan gonosz ábrázolása, vagy a romantikus szál túlsúlya), a film érzelmi hatását és üzenetének tisztaságát senki sem vitatta. A 'Semmelweis' elérte a legfontosabb célját: egy elfeledett, vagy csak felszínesen ismert nemzeti hős alakját tette újra élővé, átélhetővé, és vitatémává a modern magyar társadalom, különösen a fiatalabb generációk számára.
A film ráadásul nemcsak a hazai piacon aratott zajos sikert. A tengerentúli premiert a Los Angeles-i Magyar Filmfesztiválon, majd a New York-i Museum of the Moving Image-ben tartották, ahol a filmet vastapssal, könnyeiket törölgetve fogadta a közönség és a kint élő magyar diaszpóra. A készítők reményei szerint a film nemzetközi forgalmazása és a streaming platformokon való későbbi megjelenése globálisan is hozzájárulhat ahhoz, hogy Semmelweis Ignác korszakalkotó felfedezése, az aszeptikus eljárások (a klórmeszes kézmosás) bevezetése megkapja azt az egyetemes, széles körű elismerést a popkultúrában is, amelyet az orvostudomány történetében már régóta kivívott magának.