Az autód kémkedik utánad, és a helyzet csak még rosszabb lesz

A magányos vezetés korábban a szabadság utolsó bástyáinak egyike volt. Az autóban egyedül lehettünk a gondolatainkkal, énekelhettünk a kedvenc zenéinkre, vagy mély, őszinte beszélgetéseket folytathattunk a mellettünk ülővel abban a tudatban, hogy senki sem hallja. Ez a korszak azonban végleg véget ért. A modern járművek a magánéletünk legnagyobb ellenségeivé váltak: kerekeken guruló megfigyelőeszközökké alakultak, amelyek szünet nélkül gyűjtik az adatainkat, és a helyzet a közeljövőben drasztikusan súlyosbodni fog.

A McKinsey tanácsadó cég adatai szerint míg 2021-ben az utakon lévő autók mintegy 50%-a rendelkezett internetkapcsolattal, ez az arány 2030-ára várhatóan eléri a 95%-ot. Ha egy autó csatlakozik a hálózatra, a magánélet szinte azonnal megszűnik létezni.

Mit tud rólunk az autónk?

Sokan tisztában vannak azzal, hogy a mai kocsik rögzítik a GPS-pozíciót vagy a vezetési stílust. A valóság azonban ennél sokkal ijesztőbb. Az autógyártók olyan mélységű személyes és biometrikus adatokat gyűjtenek, amelyekről a legtöbb sofőrnek sejtelme sincs. Az ülésekbe épített érzékelők mérik a súlyunkat, a beltéri kamerák figyelik az arckifejezésünket, az infravörös szenzorok és mikrofonok pedig rögzítik, ha ásítunk, sírunk, vagy éppen milyen zenét hallgatunk.

A gyártók adatvédelmi nyilatkozataiból – amelyeket a vásárlók szinte soha nem olvasnak el részletesen – kiderül, hogy a cégek fenntartják a jogot a nevek, életkorok, faji hovatartozás, pénzügyi adatok, sőt, bizonyos márkák (például a Kia) esetében még az általános egészségügyi állapot és a szexuális életre vonatkozó következtetések kezelésére is.

A Mozilla alapítvány korábbi, autópiacot vizsgáló kutatása szerint a járművek a legrosszabb fogyasztói termékek az adatvédelem szempontjából. Az autógyártók nemcsak gyűjtik ezeket az adatokat, hanem profilozásra is használják őket: következtetéseket vonnak le a sofőr intelligenciájáról, politikai nézeteiről és pszichológiai beállítottságáról.

Az adatbiznisz és a közvetlen anyagi kár

Ez a probléma már rég nemcsak elvi kérdés, hanem közvetlenül érinti a járművezetők pénztárcáját. Az olyan óriásvállalatok, mint a General Motors, a Honda vagy a Hyundai, ma már nem pusztán autókat gyártanak, hanem hatalmas adatkereskedelmi üzletágakat működtetnek. Az összegyűjtött, trilliárd kilométernyi vezetési adatot úgynevezett adatbrókereknek értékesítik, akiktől végül a biztosítótársaságok vásárolják meg azokat.

Sokan csak akkor szembesülnek a valósággal, amikor a biztosítási prémiumuk hirtelen 20-30 százalékkal megemelkedik. A háttérben az áll, hogy az autó jelentette a biztosítónak: a sofőr hónapokkal korábban egy kanyarban túl erősen fékezett, vagy a megengedettnél kicsit gyorsabban hajtott. Az utak egy véget nem érő, folyamatos vizsgatereppé váltak, ahol minden apró hiba pénzbe kerül.

A gyártók gyakran az első bekapcsoláskor, a fedélzeti rendszer kijelzőjén kérnek hozzájárulást az adatkezeléshez. A felhasználók a kényelmi funkciók (navigáció, távoli elérés, segélyhívó) aktiválása érdekében szinte gondolkodás nélkül rányomnak az „Elfogadom” gombra, ezzel önként átadva a jogaikat.

A helyzet hamarosan még rosszabb lesz

A megfigyelés szintje a következő években újabb mérföldkőhöz ér. A közlekedésbiztonsági szabályozások világszerte egyre szigorúbbak lesznek, ami újabb technológiák kötelező beépítését vonja maga után. A fáradtság- és alkoholos befolyásoltság-szűrő rendszerek, valamint a kötelező beltéri kamerák bevezetése miatt az autók még intenzívebben fogják pásztázni a sofőrök minden rezdülését. Bár e rendszerek elsődleges célja az életvédelem és a balesetek megelőzése, egyúttal olyan új, rendkívül érzékeny egészségügyi és viselkedési adatbázisokat hoznak létre, amelyekhez a gyártók és partnereik akadálytalanul hozzáférhetnek.

Mit tehet a fogyasztó?

A szakértők szerint teljesen elkerülni a megfigyelést egy új autóban szinte lehetetlen, de a kockázatokat lehet csökkenteni:

• Leiratkozás a kedvezményprogramokról: Ne regisztráljunk olyan biztosítási vagy gyártói programokra, amelyek olcsóbb tarifát ígérnek a vezetési stílusunk megfigyeléséért cserébe.

• Adatvédelmi beállítások áttekintése: Az autó menürendszerében és a hozzá kapcsolódó okostelefonos alkalmazásban tiltsuk le a „harmadik féllel történő adatmegosztást”.

• A jogi lehetőségek kihasználása: Európában a GDPR (Általános Adatvédelmi Rendelet) lehetőséget ad arra, hogy hivatalos úton kérjük a gyártótól a rólunk tárolt adatok kikérését vagy törlését.

Tudomásul kell vennünk, hogy amikor ma megveszünk egy modern járművet, már nem csupán egy közlekedési eszközt vásárolunk, hanem egy állandó, láthatatlan megfigyelőt is visszafordíthatatlanul beengedünk a magánéletünkbe.